Minden hadsereg legnagyobb büszkesége a repülőgép-hordozó. Már ha van neki. Amint az a Visual Capitalist infografikáján látszik, a hadiipar egyik legdrágább mulatságát nem sok ország engedheti meg magának. Az adatok 2024 májusából származnak, és ebben az esetben ez azért lényeges, mert Kína éppen a napokban küldte először tengeri próbautakra legújabb remekművét, a Fujian hordozót, ezzel a hajóval pedig már a második a listán, közvetlenül az Egyesült Államok mögött.
A tizenegy országból, amelyek flottájában repülőgép-hordozók is vannak, mindössze hat NATO-tagot találunk.
Az USA dominanciája vitathatatlan, 11 hordozójával óriási előnyre tett szert. Közöttük olyan gigászokat is találunk, amelyek egyszerre akár 80 vadászgépet is tudnak a fedélzetükön szállítani. Az Egyesült Államokat Kína követi, amely az új hordozójával kilépett a „kettesek” táborából, vagyis az India, Olaszország, Japán és Egyesült Királyság alkotta klubból, ahol minden tagnak egy pár ilyen harci járműve van. Oroszország, Spanyolország, Thaiföld, Törökország és Franciaország 1-1 óriással büszkélkedhet, utóbbi azonban az egyetlen az Egyesült Államok mellett, amely nukleáris meghajtású repülőgép-hordozót helyezett üzembe.
Forrás: Visual Capitalist
Büdös és nem működik
A hordozókat nem csak megépíteni, karbantartani is csillagászati összegbe kerül. Miután a javíttatásuk körülményes és időigényes, nem meglepő, ha egy tervezési vagy működési hiba az őrületbe kergeti a hadsereg logisztikusait. Az utóbbi években sorra jelentettek meghibásodásokat, de olyan hibákat is, amelyeket kijavítani sem lehet, miután már az elfogadott tervrajzokon is rajta voltak.
Az egyik leghíresebb eset a USS Gerald Ford hadihajóval történt, amelyet 2022 áprilisában bocsátottak vízre. A legmodernebb technikával felszerelt vízi jármű fedélzetén több mint 4000 katona és mintegy nyolcvan, pilótával és pilóta nélkül bevethető harci repülő kap helyet, ám a Pentagon már a költségvetésnél elszámolta magát: a tervezett 5,1 milliárd dolláros büdzsé végül 13,3-ra duzzadt az elkészüléséig, ebben az összegben pedig természetesen nincs benne az üzemeltetési költség.
A próbaúton aztán kiderült egy hiba, amire senki nem számított: a WC-ket bizonyos körülmények között nem lehet rendeltetésszerűen leöblíteni. A hibára a reggeli ébresztőknél derült fény, amikor több százan kezdték használni egyszerre a vízöblítéses rendszert, a szennyvízelvezetők pedig egyszerűen eldugultak. A vizsgálat kiderítette, hogy hiába a legmodernebb struktúra, a tervezők nem kalkuláltak az illemhelyeket egy időben használó katonák nagy létszámával, így az automata szivattyú egyszerűen nem bírja a terhelést és a szennyvíz elvezetését. Ahhoz, hogy új rendszert építsenek be, a hajót ismét szárazdokkba kellett volna vinni, ami az egyébként is többéves csúszással tervezett átadást még inkább hátráltatta volna, nem beszélve az újabb költségekről. A WC-vezetékeket ezért úgy hagyták, ahogy vannak, a problémát pedig az öblítés során orvosolták: időnként az egész rendszert átmossák egy savas vegyülettel, ami megszünteti az eldugulást.
Olyan az egyik, mint a másik
Ennél sokkal gázosabb helyzetbe került a brit flotta két büszkesége, a HMS Queen Elisabeth és a HMS Prince of Wales. A vízre bocsátás után mindkét hajónál azonnal problémák merültek fel: 2019-ben a Queen Elisabeth nagynyomású belső tűzoltó rendszerében olyan súlyos belső szivárgás történt, ami miatt a kihajózása után azonnal vissza kellett térnie a kikötőbe. Ugyanez történt a testvérhajójával is egy évvel később: 2020 decemberében már arra készült, hogy az új év elején kihajózik, hogy részt vegyen az USA partjainál egy nemzetközi gyakorlaton, ám a QE esetéhez hasonló belső szivárgás súlyosan károsította az elektromos rendszereit, így hónapokig kénytelen volt vesztegelni.
2022-ben a hordozó ismét útra kelt, ezúttal is – az Atlanti-óceánt átszelve – egy gyakorlat lett volna a cél, amelynek során a kanadai haditengerészettel karöltve képezték volna az F–35B repülőgépek pilótáit a fel- és leszállásra. Ám a Prince of Wales a Portsmouthból történt kihajózás után egy nappal már le is horgonyzott Nagy-Britannia déli partjainál, miután súlyos műszaki hibát jelentett.
Idén februárban ismét a Queen Elisabeth volt soron, amikor a NATO megkezdte a hidegháború óta legnagyobb szabású hadgyakorlatát, a Steadfast Defendert (31 ország 90 ezer katonájával), amelyet egyértelműen Oroszország számára szerveznek, hogy Moszkva lássa, mivel kerülne szembe, amennyiben eszkalálódna a háború.
A gyakorlaton főszerepet kapott a brit haditengerészet büszkesége, amely (tengeri főhadiszállásként) egy brit, amerikai, dán és spanyol hadihajókból álló rajt vezetett volna. Azért csak volna, mert a hajós átok megint utolérte a briteket: a hordozó részt sem vett a Norvégia sarkvidéki partjainál zajló eseményen, miután már a kifutás előtt meghibásodott a hajócsavarja, így helyét a testvére vette át.
A volt brit főparancsnok, Richard Barrons akkor úgy nyilatkozott: „igen nagy a disszonancia Nagy-Britannia katonai ambíciói és képességei között”.
A szuperhordozók építésének és hadrendbe állításának területén az Amerikai Egyesült Államok globális dominanciája megkérdőjelezhetetlen. Nem csak a legnagyobb és legmodernebb, de a legdrágább hajók is az USA hadseregének tulajdonában vannak. Több évtized után a Nimitz-típusú hordozókat a jövőben a Ford-féle fogja felváltani. Az első ilyen szuperhordozó költségei azonban az egekbe szöktek, nem beszélve egy fatális hibáról, aminek orvoslása alkalmanként 400 000 dollárjába kerül a következő évtizedekben a védelmi költségvetésnek.
Fotó: MTI/EPA/Amerikai haditengerészet/Z. A. Landers Fotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A neves külpolitikai lap elemzése szerint hamarosan felül fogja vizsgálni az új adminisztráció, hogy a világ különböző részein hány katonát állomásoztat. Az első nagy újragondolás Európát érintheti.
Abból kiindulva, hogy az Egyesült Államokra már nem lehet számítani, európai nukleáris elrettentés van kialakulóban, vagyis az USA helyett Franciaország fog megvédeni minket. Boris Kálnoky írása.
Hordozó és hordozó között óriási különbségek lehetnek. A szokásos Nyugat-gyalázáson kívül tény, hogy a Kuznyecov egy használhatatlan ócskavas, a török hajó kizárólag drónokat szállít, a sárgakomcsik első (második) hordozója bevallottan technológiai kísérlet.
